Indrabhuti király, Oddijána királya
A közép-ázsiai szkíta birodalom, Oddijána avagy Orgyen birodalma (a mai É-Pakisztán és Afganisztán területén feküdt) fontos szerepet játszott az eurázsiai nem-dogmatikus belső ösvény történetében. A Gyémánt Út és a nagy teljesség tanítások hazájának tartják. Oddijána uralkodója, Indrabhuti király volt az első ember, aki közvetlenül a Buddhától kapott tantrikus tanítást. (A tantrák a Buddha tanításainak a magasabb osztályát képviselik, melyek tanulmányozásához és gyakorlásához képzett mester személyes meghatalmazása és szóbeli útmutatása szükséges.) Ez a sorsfordító esemény a Buddha Parinirvánája után történt, azaz halandó létezésének a végső békébe való átmenetele után, ami a szenvedéstől és az újraszületés körforgásából való megszabadulást jelenti.
Oddijánában született többek között Garab Dordzse és Guru Rinpocse (Padmaszambhava), itt kapott Nagy Teljesség (dzogcsen) átadást Garab Dordzse, Vairocsana, Guru Rinpocse és Tilopa, sok más mesterrel egyetemben.
A belső ösvény iratok Orgyent gyönyörű zöldellő, termékeny királyságnak írják le, lakosai kedvesek, és nagy tiszteletben tartották a bölcsességet és a tudást. Magas zord hegyek keretezték, a tágas völgyekben fehér sztúpák tornyosultak, arany templomtetők között. Földi paradicsomnak tűnt, ezért „királyi kert”-nek nevezték, ami szanszkritul Oddijána. Úgy is ismerték, mint az Égjáró Tündérek Mennyországát, mert híres volt egyedülálló papnői testvériségéről, akik a bölcsesség és a szellemi út elkötelezettjei voltak. E papnők nem voltak szerzetesnők, jóginik voltak, akik erdei közösségekben éltek.
A tantrák szentiratai arról számolnak be, hogy a tantrikus szövegeket, a gyémántút buddhizmus szent iratait, eredetileg a Tushita mennyországban őrizték, arra várva, hogy alkalmas tanítványok legyenek készen a mélységes tanításuk befogadására. Oddijána királyát, Indrabhutit, aki a Buddha iránti odaadásáról és a szellemi megvilágosodás iránti rendíthetetlen törekvéséről volt híres, méltónak tartották erre a szent kinyilatkoztatásra.
Egy napon, miközben a király a palotájában meditált, csodálatos esemény történt. Sugárzó fény ereszkedett le az égből, bevilágítva az egész palotát. Amikor a fény elenyészett, a palota tetején elrendezett tantrák egy csoportját tárta fel. A király, mélyen meghatva e rendkívüli eseménytől, felismerte benne az isteni jelet, hogy a tantrikus szövegek neki voltak szánva.
Bár lelkesen szerette volna megfejteni a tantrák tanításait, Indrabhuti király eleinte nehezen értette meg őket. Neves tanítóktól, köztük Acsarya Kukuradzsától kért útmutatást, de egyikük sem tudta teljesen megfejteni a szent szövegekbe ágyazott titkokat.
A megértés iránti vágyától el nem tántorítva, Indrabhuti király folytatta lelki gyakorlatait, rendíthetetlen odaadást és szilárd hitet táplálva. Odaadása és megtisztult tudata végül megnyitotta az utat a mélyebb felismerések felé. Egy napon, mély szamádhiban meditálva, maga a Buddha jelent meg a király előtt, és megvilágította a tantrikus tanítások mélységes titkait.
A Buddha megajándékozta Indrabhuti királyt a tantrák tanításainak teljes megértéséhez szükséges bölcsességgel és tudással, beavatva őt a gyémántút buddhizmus ezoterikus gyakorlataiba. Ez a transzformatív élmény jelentette a tantrák bölcsességének az égi szférából az emberi világba való átadásának kezdetét.
Indrabhuti király szerepe a tantra átadásában mélyen beágyazódott a gyémántút buddhizmus történelmébe és hagyományaiba. Rendíthetetlen odaadása és mély szellemi kapcsolata a Buddhával utat nyitott e mélységes tanítások elterjesztése előtt, gazdagítva a buddhizmus szellemi tájképét és számtalan gyakorlót az elérni vágyott megvilágosodás felé vezetve.